Családi örökségünk (avagy minden, amit feleslegesen cipelünk)

Örökzöld téma ez is, sokan, sok oldalról megközelítették már, mégis újra elővenném, mert számomra ez most adott valami újat, valami olyat, amiről úgy gondolom, hogy érdemes megállni mellette egy pillanatra, és megvizsgálni, hogy kinek mit hoz a felszínre. Egyetlen dologban biztos vagyok: olyan nem lesz, akinek semmit.

Familia-Foto-árbol-Pájaros-Arte-Pegatina-Vinilo.jpg

Amikor egy gyermek megszületik – sőt a korszerű műszerek világában már az előtt is – azt vizsgálja mindenki, hogy vajon melyik szülőnkre hasonlít. Örökölte-e Édesanya nevetőgödröcskéit, Édesapa zongorista ujjait, Nagypapa elálló füleit, Nagymama különleges szemszínét. Aztán ahogy cseperedik, azt hallja, apa pont ugyanígy nem járt még egy évesen, a hisztije pedig pontosan olyan, mint az anyjáé.

Kiskamaszként már hallja azt is, hogy milyen betegségeket „illik” produkálnia később, ahogy idősödik, a családban mi hogyan szokott történni, és persze azt is, hogy a „pénz könnyebben megy, mint ahogy jön”. Tulajdonképp ezekről még csak beszélni sem kell, a gyermek enélkül is tudja. Egyszerűen csak tudja, hogy mi az a családi örökség, amit neki is tovább kell majd örökítenie.

fotografia-hatvan-2

Csak jönnek és jönnek a nézőpontok, a családi törvényszerűségek, melyeket a gyermek szándékosan, vagy teljesen akaratlanul családba illeszkedése zálogaként átvesz tiszta szeretetből, hálából, könyörületből, elköteleződésből, segítségből, vagy épp teljes elutasítása eredményeképp.  Természetesnek veszi, hogy örököl dolgokat a családjától, és efelett neki semmi kontrollja nem lehet, maximum hosszú és fáradságos munkával apránként leteheti mindazt, amit mégsem szeretne tovább cipelni. Úgy gondolom eddig azért annyira sok újdonságot nem mondtam ezzel.

Az Access-ben is számos testkezelés foglalkozik mindazokkal a dolgokkal, amiket családi örökségünkként testünkbe zártunk, és nehezen megy a tőlük való megszabadulás, mert nagyobbá tettük azt saját magunknál. Természetesen ott a Bars is, ami jelentős segítséget nyújt mindebben. Így voltam én is. Sok-sok Bars kezelést kaptam és adtam, testkezelésekből ugyancsak sokat oda és vissza, de egyre csak ismételni tudtam magam, ahogy elérkeztünk a „kihez tartozik” kérdéshez. Családi minta, családi minta, és családi minta. Egy idő után azért már elkezdett unalmas lenni. 🙂

sdfdfg2.jpg

DE – mert itt jön egy hatalmas nagy de!

Számomra egy olyan kinyíló tér, ami szinte elmondhatatlan: mindez a családi örökség (is) csupán addig hat rád, amíg azt választod. Hogyan választod? Hogyan hat? Ez egy kellemes kis játékszer, mellyel eljátszadozhatsz, végtelen lényed lekorlátozva, és erősebbé, nagyobbá téve magadnál a családi örökséged. Elhiszed, hogy saját végtelenségednél létezik valami hatalmasabb, valami, ami még ezt is kordában tudja tartani, le tudja nyomni, semmissé tudja tenni. Eszközként használod arra, hogy igazold saját hiábavalóságod.

Választhatsz mást! VAN VÁLASZTÁSOD! Mondd, te is egy végtelen lény vagy? Létezhet bármi, ami nagyobb egy végtelen lénynél? Létezik akkora csomag, ami még a végtelenségednél is nagyobb? Vajon hol hitted el, hogy igen? Mit tettél életbevágóvá rajta? Hol adtad fel a teljes könnyedséget?

41461760 - family posing for selfie at breakfast table

Tudod… magam is ma néztem rá először, hogy hányszor mondtam eddigi életemben, hogy ez családi örökség, hányszor bújtam a gyengeség álcája mögé arra hivatkozva, hogy nem tudok mit csinálni, hoztam. A teher minden egyes tisztítással jelentősen kisebb lett, de még mindig elég nagynak láttam ahhoz, hogy a földön tudjon tartani. Aztán eljött a pillanat. Nem kellett hozzá sok, csak egyetlen apró jókor elmondott kérdés: Hol hitted el, hogy a történeted ural téged? Mit is mondjak, igazán nagy papír huszas volt.

Vannak dolgok, amikben fantasztikus lett volna, ha jóval előbb rálelek a saját erőmre, kevesebb bonyodalmat okozva magamnak, de általuk is csupán erősebb, tapasztaltabb lettem, és ez tette lehetővé azt, hogy ma itt lehessek, és írhassak Nektek. Sokat köszönhetek mindezeknek. Hálás vagyok értük. A jövőben már e tekintetben is tudni fogom, hogy épp milyen energiából működöm, és ha épp úgy tartja kedvem, visszatérek egy rövid időre a régi mintákhoz, a maradék időben pedig választhatok valami teljesen mást, a legnagyobb könnyedséggel.

Te milyen csomagokat cipelsz? Szeretnéd letenni?

Kapcsolatfelvétel

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s